Érintésvédelem

Mi az érintésvédelem?

Az érintésvédelem más szóval: közvetett érintés elleni védelem, vagy az EN 61140 szabvány kifejezésével: “hibavédelem” – azokat a műszaki intézkedéseket jelenti, amelyek az üzemszerűen feszültségmentes, tehát feszültség alatt nem álló, de meghibásodás (általában szigetelési hiba) következtében a földhöz képest veszélyes mértékű feszültség alá kerülő részek érintésekor az áramütés bekövetkezését akadályozzák meg. A szakmai köznyelv hagyományosan a hibavédelmet (a közvetett érintés elleni védelmet) nevezi röviden érintésvédelemnek.

Mi szabályozza a felülvizsgálatokat?

A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet és a 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat, (a rendelet 2018. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel egyidőben hatályát veszti a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet) a következőket mondja ki:

19. § 
(1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.

 (2) Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges a villamos berendezés, illetve érintésvédelmi berendezés

  1.   a)   létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként;
  2.   b)   érintésvédelmének hibájára vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése     esetén első lépésként;
  3.    c)   minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata alkalmával, annak bevezető részeként; vagy
  4.    d)   jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálatok esetén.

 (3) Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges

  1. a)   új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt;
  2. b)   a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után;
  3. c)   az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára visszavezethető, minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a rendellenességi ok meghatározása, a javításhoz szükséges hiba behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető; vagy
  4. d)   jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálat esetén.

 (4) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén villamos üzemi próba

elvégzése is elegendő – az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat helyett – a rendkívüli munkavégzési körülmény elhárításának időtartamára ideiglenesen telepített villamos berendezésekre vonatkozóan, ha azokat független aggregátorról táplálják, vagy az ideiglenes csatlakozó berendezésbe áram-védőkapcsolót szereltek. A villamos működési próbát az üzemszerű használatbavétel előtt kell elvégezni.

 (5) Működési próbát kell végezni:

  1. a)   áram-védőkapcsolón és a korábban létesített feszültség-védőkapcsolón háromhavonta;
  2. b)   ideiglenesen telepített munkahely esetén az áram-védőkapcsolón és korábban létesített feszültség-védőkapcsolón a telepítéskor és azt követően havonta.

 (6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:

  1.  a)   kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente, illetve a 2018 január 01-én életbe lépett 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet mellékleteként megjelent Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat alapján az iparilag alkalmazott kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon  szabványossági felülvizsgálattal évente
  2. b)   Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet (a továbbiakban: KLÉSZ) alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken hatévente

A  munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) 19. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet alapján a következő rendelkezés lép:

„b) az  összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a  potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente;”

  1. c)   azon villamos berendezésrészen, amelyre a fentiek szerint nincs külön gyakoriság előírva, az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat alkalmával, annak bevezető részeként háromévente.

 (7)   Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a KLÉSZ hatálya alá tartozó villamos berendezések kivételével – szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen. 

Az R. 19. § (7) bekezdése helyébe a 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet alapján a következő rendelkezés lép:

„(7) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések kivételével – szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen.”

a 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet alapján:

1.1.22.1. A  villamos berendezés áramütés elleni védelem szempontjából történő időszakos
szabványossági felülvizsgálatát a  villamos berendezés használatbavételét követően
a berendezés üzemeltetője

  • a) az iparszerűen alkalmazott villamos üzemű kéziszerszámokon és hordozható
    biztonsági transzformátorok esetén legalább évenként,
  • b) potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő villamos
    berendezésen, 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos
    berendezésen, valamint e rendelet szerinti épületnek nem minősülő építmény
    50 kW-ot meghaladó csatlakozási teljesítményű villamos berendezésén,
    továbbá jelentős villamos berendezésen legalább 3 évenként,
  • c) egyéb esetben legalább 6 évenként

Forduljon hozzánk bizalommal, kérje árajánlatunkat!